Rendszeres olvasók

2011. szept. 6.

A tanulási zavar előjelei óvodáskorban


kiskegyed.hu


Egyre többet halljuk a TV-ben, rádióban, különböző fórumokon, hogy évről, évre nő a tanulási problémákkal küzdő gyermekek száma.

A sikeres tanuláshoz bizonyos pszichikus funkciók és szenzomotoros (cselekvő) képességek megfelelő fejlettségére van szükség.

Pszichikus funkciók:
  • vizuális észlelés és megkülönböztetés
  • auditív észlelés és megkülönböztetés
  • kinesztetikus (mozgásérzékelés)érzékelés
  • vizuális és verbális emlékezet
  • figyelem
Szenzomotoros képességek: 
  • egyensúlyérzék
  • testséma
  • finommozgás
  • tér és időbeli tájékozódás
  • tér-irány észlelés
Ideális esetben  ezek a funkciók az óvodáskor végére rendezetten működnek, így a gyermekek alkalmassá válnak az iskolai életre, az írás olvasás, számolás elsajátítására. 
Mivel a fenti képességek és funkciók fejlődése 3-6 éves korban a legerőteljesebb,  ha valamely terület fejlettségével probléma van, ebben a korban fejleszthetők a legeredményesebben.

Milyen intő jeleket kell észrevennünk?
  • Rossz ceruzafogás, finommozgási nehézségek - elmaradott rajzszint.
  • Megkésett beszédfejlődés.
  • Beszédhibák.
  • A ritmusérzék zavara.
  • Rendezetlen, bizonytalan mozgás.
  • Az egyensúly zavara.
  • Testséma téri tájékozódási problémák (irányokat nem tud megkülönböztetni, kialakulatlan oldaliság)
  • Figyelmetlenség
Az iskolába lépésnek nem véletlenül vannak feltételei, hiszen egy- egy terület nem kellő fejlettsége tanulási problémákat eredményezhet.

Nagyon jó, hogy a Nevelési tanácsadó felméri az iskolába készülőket, (nálunk éppen most folyik ez a felmérés) hiszen kiszűrik azokat a gyerekeket, akiknél kisebb lemaradás tapasztalható.
Régóta működik már ez a rendszer és én azt tapasztalom, hogy a szülők is egyre komolyabban veszik a felmérés eredményét. Egyre többen viszik el a fejlesztő foglalkozásokra gyermeküket. Igaz, a törvényi háttér  sokat változott.
Változott az óvodai nevelés rendszere is. Nagyobb hangsúlyt kap a képességek fejlesztése, az egyéni foglalkozás, a játékosság biztosítása, a tapasztalatszerzés - tehát egyre nagyobb hangsúlyt kap az  életkori sajátosságok mellett az egyéni sajátosságok figyelembe vétele. Sokkal jobb eredményeket lehet így elérni, hiszen játékosan, szinte észrevétlenül fejleszthetők a gyermekek.
Az is nagy előrelépés, hogy ma már nagyon sok óvónő másod diplomásként fejlesztőpedagógus is, így még szakszerűbben tudnak foglalkozni a gyerekekkel. Persze azok is , akik nem rendelkeznek ilyen végzettséggel, tökéletesen el tudják látni a feladataikat. Én  azt tapasztalom, hogy a kollégáim mindig készek a fejlődésre, a tanulásra, új módszerek megismerésére, kipróbálására a gyerekekért.

Mit tehetünk a fejlődésben elmaradt gyermekekért az óvodában és otthon? Erről olvashattok legközelebb!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves hozzászóló

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...